2015. március 28., szombat

Big sleep

Alszol?
Igen. Mélyen alszom, nyugodt vagyok, pillanatok keserűsége zökkent csak,

Alszol?
Igen, még alszom, megtehetem, mert minden ráér, és rámér, ami kell utolér.

Alszol?
Igen, de sokszor felkelek zaklatottan, de aztán ha visszadőlök pilledek.

Alszol?
Nehezen kapkodom a levegőt, nincs rendjén valami, de ringatásod feledtet.

Alszol?
Már nem tudok többé, idő van és éberen kell látnom és vállalnom.

Miért nem alszol?
Ha majd megtanulok szépen aludni, akkor alszom majd igazán.
Addig éberen vészelem át az álmos napokat.

2015. március 5., csütörtök

Struggle tries his wings

Sötét és fájdalmas ösvényeken taposom, felszakadt valami,
Elmémben érzem, hogy most ez teljesen más,
Leküzdeni lehetetlen, ezért vendégül látom őt
A lelkemben- szívemben, mert bátor vagyok
Kínálni őt saját ordított félelmeimmel, tessék
Zabálj meg és lényegülj át az erőmmel
Nekem valóvá, kezelhetővé, szerethetővé,
Hogy nekem megmaradj,
Többé mellőlem el ne haladj.

Vágyom utánad, megküzdök veled,
Győzni akarsz gyengeségeim kifordított testén
Taposol, és nem kegyelmezel,
Haldokló bensőm lelket hány már, de
Nincs menekvés, átadom minden csúfságom,
Így leszek újra kész minden friss-igaz szerelemnek,
Így látom újra majd magamat egésznek.


Bezárkózom és elrejtőzöm, mindenem fél-
Kész és egész darabok úsznak bánatom
Tengerén, mert oda van mindenem,
Nem látom már a régi szerepem,
Marad a sikoltó félelem, hogy lettél lételem?


Most a régi tiport világom eldobom, bízz bennem,
Itt vagyok, és nem lesz többé kín
Amely beforrt lelked szaggatja, védelek.