Halott lelkek egy asztalnál ciklus következő testrésze:

Léda utolsó dala


Halkan,
Suttogj a fülembe,
Én karomba zárlak.
Nézzünk együtt a végtelenbe.
Tudnod kell, hogy még most is várlak.

Őrjöngve,
Tegyük álmainkat, vágyaink
Egy nagy, közös asztalra.
Bontsuk ki szárnyaink,
Szeress, és nem lehet okod panaszra.

Vadul,
Tépjük szét egymást
Apró darabokra.
Ne győzzük a várakozást,
Legyen mindegyikünk a fantázia rabja.

Reszketve,
Nézlek téged,
Mert fényed megvakít.
De hiába kérlek,
Az idő minduntalan eltaszít.

Bódultan,
Álmaink tengerére evezünk.
Nincs szükség hajókra,
A hús a kenyerünk,
s a vér az éltető italunk.

Egyedül,
Vagyunk. Külön-külön.
Fájdalmas pillanat.
Nem engedheted, hogy szemedbe könny szökjön,
Mert helyeden csak por maradt.