Gondolatok a szerelemről....let's talk about love

Nem is annyira a szerelemről, hanem származékairól.
Nem is tudom elmondani hányszor került szóba, hány füstbe mártott éjjelt megélt e téma, mennyi fröccsös, rumos este, mely pálinkával lett megöntözve. Ha akadozik már a nyelvem, akkor is ugyanúgy vélekedek, és becsülöm e témát, mégha ritka vendég is. Költészet maga, ami körülvesz, átölel, minden este máshogyan szeretne hozzám bújni.
Bárkivel, ha szóba kerül a testiség, mindig nagyjából ugyanaz a válasz.
A testiség könnyű a szerelem nehéz... Hazugság egyöntetűen az állítás.
Hány darab elrontott közös szenvedélyesnek vélt éjszaka van, melyben a másikról megfeledkezve hajszoljuk önmagunk a nemes vég felé.
A szeretőnek is nagy a felelőssége, sokkalta nagyobb mindennél. Jól szeretni nehéz, mechanikusan gyakorlatozni könnyű.
Ismerni és megismerni különálló dolgok fattyai. Erőt sem kell vennem magamon, és ráérzek, hogy számodra rajtam és a jelenlétemen kívül mi okoz örömet. A vakok, ha megtapintják a világ kicsiny szeleteit, látnak a kezükkel a maradék érzékszerveikkel. Szeretőként mi is vakokká válunk, ha megismerni kívánunk. A jó szeretőben ugyanannyi önzőség van, mint önzetlenség. A jól szeretőben megvan a szelíd, az adni tudó, és fogadó, a felfedező, és csalogató felfedezett, a vadság, a tűz, mely szenvedélyben fürdik mindenkor, és helyén tudja kezelni ez irányba terelt indulatait. Mindannyian mások vagyunk, más gombokkal működünk, türelemre vágyunk és észvesztésre, fedezékre és nyílt harctérre.
Mások azok a napok, melyek éjjelek javarészt vagy kora hajnalok, reggelek, mikor már a szerető többé válik, mint testi ékszer.
A jól szerető dolga nemcsak a test szeretete, hanem a léleké is. Ha megérinted csak suhanó pillanatokra a másik bensőjét, mindenféle szerelem belevétele nélkül, akkor jó szerető vagy, aki tud bánni az adottságaival. Ha nem tanulod meg érinteni ujjbegyeiddel szeretőd lelkét, akkor nem okozol neki különlegeset, sőt semmit sem.
Nehéz tudomány a testiség. Rá kell érezni, hangolódni a másik hullámaira. A vágy, mely embereket összefűz csak fűszer, a test csak kellék, az érzékszervek csak segítő társak a teljesség felé, a lélek, ami ha érintve van, az a lényeges. Ha ez a testi kapcsolat, mely testet és lelket ismer szerelemmé változik, az a legnemesebb.
A szerelem gyönyörű. Ahogyan Pico de la Mirandola mondta: "Hiszem, mert lehetetlen."