Lehetnék minden, amit lázas álmaidban
Nekem képzeltél el, mikor még hittél bennem.
Szeretőd sosem szerelmed, levegő melyet
Elszívsz mások elöl jobb napokon,
Fény,mely betörhet, és világít nekem
Ha hagyom.
Kérnélek százszor, hogy kegyelmezz
Meg nekem, hogy legyél mindig bátor,
Hogy kiteljesedhessem.
Könnyek esnek vissza a szemedbe,
Keménynek akarsz látszani, pedig csak
Ábránd voltam, ködkép,
Mely akkor veled akart játszani.
Most minden olyan egyszerűen szép,
Hidegek a falak, a szavak melyek
Megfojtanak, szépséget kerestünk,
De maradtunk halottak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése