Curious about

Olyan megfoghatatlan a jelenséged számomra, és megannyi felismerésre késztetsz, néha magam sem hiszem.
Olyan sebezhető vagy, olyan kis félénk, hogy nem értelek, a világ miért nem szed szeleteidre.
Olyan álmatag vagy, olyan változó, hangulatok irányítanak, érdekessé tesznek.
Olyan vagy, hogy féltelek.
Néha meg olyan, hogy megvetlek, mert nem értek egyet léted kritériumaival.
Valami szépség, valami különleges, valami egyedi, de mégis hétköznapi, gyakorlatias.
Olyan vagy, hogy nem tudod ki vagy, és bízol benne, hogy példás leszel,
Mert élni minta szerint kell, ballépéseket csak mások tehetnek.
Olyan kicsike a világ, amiben élsz, és elméd felfog és mozog.
Olyan elutasító vagy, olyan ingatag, korlátok közé szorult lény.
Olyan megfoghatatlan a léted értelme nekem, hogy nem tudlak kimondott polcra tenni,
Olyannyira rettegsz a szeretettől, mintha fájna és megölne.
Olyan mások vagyunk mindannyian, és ettől kerek lesz az, ami sosem volt szabályos.
Olyan furcsa érzet van közöttünk, melyet féltek, hogy csak jó irányba menjen.
Olyan más ez, mint a többi, csak tudnám miért érzem ezt minden elememben.
Olyan kimondatlan fogalom, mely még nem született meg.
Nem értek, nem értesz, kételkedsz, és éltetsz.