Meghalok...meghalok...újjászületek,
Talán, egyszer vége lesz,
Ami most bánt, és körülvesz,
Levegőt nem kapok,
Mindentől fulladok,
Harcok,
Érzések,
Csend,
Marad csak a titok.
Arcom meggyötörtem, kiül rá
a fájdalom ezer árnyéka, mert rettegek,
a mi lesz-től, sovány nekem ez a képlet,
Összetett-álomszerűt kérek,
Végzek magammal egy nap,
Lelkem belém dagadt,
Vágyak tombolnak,
Véres talpam alatt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése