Mikor megfogod a kezem, titokban,
Ahogyan a lopott szerelmes az asztal alatt,
Szorítja- el nem engedi a másikat,-
Átfut rajtam minden apró pillanat,
S az órák telése csak fokozza vágyamat.
Összeér a kezünk, senki sem látja,
Telnek az évek, keservek és viharok jönnek,
Ne engedj el többé, bármi az ára,
Szükségem van rád, nem lehetek nélküled.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése