Jó éjszakát!
A nap búcsút vesz a világtól,
Egy estére nyugodni tér.
Megfosztva az életet a világosságtól,
Fáradtan hazatér.
Utolsó szikráival meghódítja,
A fák dús koronáját.
Oltalmunkat
A holdnak adja át.
Anya altatja gyermekét,
Dalt dúdol a kisdednek.
A világ többi szépséget,
Holnap tanítja meg.
Utolsó szikráival megfesti a szántóföldeket,
A kis tavon elszórja fénylő gyöngyeit.
A nádasban leveli béka brekeg,
Megkezdi az éjszaka muzsikáit.
Éjszaka van.
Szerelem megérkezett zarándokhelyére.
Annyi szív most tőle álmatlan,
De ő vigyáz minden hívére.
Csókot dob a szélnek,
Ki hűn viszi üzeneteit.
Halkan köszön minden éjjeli fénynek,
Elűzve a sötétség szörnyeit.
Sötétség van, de te itt vagy velem.
Árnyékok veszik körül házunkat.
S ha gyengéden suttogod a nevem,
Leveszik átlátszó fátylukat.
Örömünk szűnni nem akar,
Lerombolva az érzések határát.
Írigy fényekben úszik a hajnal,
Mintha azt suttogná; Jó éjszakát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése