Megpróbálok mindent, ahogyan telik
Tőlem, aki képtelen új mozaik darabokat
Összerakni, melyek végül értelmet nyernek.
Futok mindennap a magam árnyékában
Sírva, belül megszakadva, hangtalan
Dallamokat zengve, igazit keresve.
Majd ha lerogyok a porba, akkor lesz
Minden olyan mint kezdetben,
Mikor alázat volt a nevem,
S nem énekeltem hamis himnuszokat.
Most hűen magamhoz és keresztemhez,
Leteszem a fegyvert, újra cserélem.
Halhatatlan
Magamban
Keresve kutattam
Élve meghaltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése