Zenék simulnak bőrünk alá, közös dallamokban
Elveszünk, és hitetlenkedve figyeljük,
Ahogyan egy érzés magának utat tör, és makacsul-
-ádázan megtart, mintha sosem esett volna bántódásunk.
Pedig ritkák ezek az idők, és nehezen hisszük,
Hogy valóban elérkezhet már itt is a teljesség,
Mert csak pillanatok ösvényén járjuk ki a
Boldogságot,
Eltűrve minden hazugságot,
Mely korábban megbántott.
Szeretők leszünk, mindenben újat és szépet keresünk,
Újak leszünk, félelmet nem ismerünk.
Lágy melódiákat hallgatunk,
A másik lesz minden mozdulatunk,
Örömtüzek gyúlnak szegletekben,
Ahogyan tökéletes vagy a másik szemében.
Nekem pedig teljes a pusztulás,
Vinnyog rám az elmúlás.
Kylie zeneileg ismét kellemes Aphrodite c. albumáról:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése