A hiány fogja
Vigyázz velem, mert kegyetlen vagyok,
CSak a ködös ismeretlenség érdekel.
Benned én nem ragyoghatok,
Tarts távol minden erőddel.
Vakon állok, megkötözve,
Minden élmény belém szakít.
Szeretve,
Kételkedve.
Ha kérnélek tudnám, hogy szeretnél,
Mert olyan jó vagy hozzám.
Velem, mondd mit kezdenél?
Pedig bennem minden áttetsző, halovány.
Ébren állok, s te lassan közeledsz,
Én pedig lihegve futok előled.
Most megvetsz,
Itt vagy, és nem kellesz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése