Megveszek utánad.
Annyira egyedülállóan kellenél,
Hogy elképzelhetetlen, amit művelsz velem.
Sorokban állnak bennem a magányban
Megfürdött hajnalok,
És elvesznék egy-egy utolsó ölelésben.
Minden álom a múlté, félek
Nem ismerlek majd meg, mikor itt leszel.
A sorsom, mit kezedbe veszel,
Bánj vele kegyetlen szeretettel.
Hagyd magad őrjöngve széttépni általam,
Látod, tátong a semmi utánam.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése