Sóvárogva-sietve-zilálva-alig lélegezve,
Leküzdöm a harcom, és mindenemet az égieknek ajánlom,
Lelkem-testem újra születve, megtisztulva éledezik majd,
Pirkadatra kijövök a fényre, kinyitom bágyadt-reszkető pilláim
Remegő kezem felé emelem, hozzá imádkozom, csak őt szeretem,
Végtelen az ő hatalma, vágyódom hozzá
A szépséges égi magasba.
Mindenem az övé, ekképp élhetek,
Létem szereti ő,
S én őt hogy élhetek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése