Just give me the light

őszintén bánom, hogy úgy bántam el
Minden apró érzéssel,
Ahogyan nem szabadott volna.
Te és én.
Tökéletes szabadság, nem létező ábránd.
Fényt láthatok, örömtelit,
Vagy jön az, aminek jönnie kell,
És elsodor minden hullám,
Mégha véresre tépem is a szárnyaim.
Nem vagyok idevaló, hiába erőltetem.
Máshogyan veszem a levegőt.
Nem azért, mert én különlegesebb vagyok,
Hanem azért, amit adni tudok.
Sokszor semmit magamból,
Nemtelen jajok, ékes tavaszokból,
Előkerülök, és végem.
Legyen vége, úgy ahogyan kérem.