Forsaken

Suicide




Kora hajnal volt, mikor rátaláltak. Kivülről nem látszott rajta semmi más csak a nyugalom, mely korábban sosem ült ennyire nyíltan ki az arcára. A vonások megélénkülve és megmerevedve ragyogtak be egy egészen kis területet, ahol a test feküdt. Neki ezentúl mások lesznek a nappalok, melyeket nem követnek annyira szigorúan és rendeltetés szerűen az éjjelek. Nem emberi léptékkel mérünk már.


"A végén már azt éreztem, hogy semmi de semmi értelme az egész életemnek. Mindent megpróbáltam, megtettem, hogy csak aprócska pillanatok erejéig jól érezzem magam, de nem ment. Elhagyatva éreztem magam, magányosan és reménytelenül. Teljesen olyan érzések töltötték ki a bensőmet, mint mikor valaki reménytelenül szerelmes, és nem éri el azt, akit szeretne semmiképpen. Csak a kudarcok fonják be a történéseket, és nem érzékelem, hogy elég mert nem tudom annyiban hagyni."


Meleg volt a reggel, és a test elhagyatva feküdt, fényben kezdett el úszni. Csak várták, hogy elvigyék, hogy ne lássa senki, hogy a fiatalok is elhalhatnak idővel, mégha nem is természetes halállal. Ronda dolog az önygyilkosság, félelmetes, hogy mire késztethet egy embert a keserűség. Orvosok szerint hajlam kérdése is.
Ez a test is sok mindent elárult. Sugározta a magányt, a rettegést, hogy az emberi mivolt megreked valahol, és rendeltetve van a végre, és az életben való szenvedésre. Aztán attól függ, ki hogyan viseli el a ránehezedő súlyokat. Minden képlékeny. Rejtélyes, és meghökkentő. A halált megállapított tényként kábítószer okozta, mely túlzott mértékben volt jelen a szervezetben, mely egy ideje megszűnt működni.



"Nem tudtam mit kezdeni a gondolattal, hogy élek. Amikor gyerek voltam, azt hittem sokkal többre rendeltet az ember ennél. Csalódtam. Nemcsak ebben. Szinte kerestem a veszélyt, melyet a különböző devianciák okozhatnak. Teljesen nem akarattal történt így, egyszerűen csak hirtelen szédülést éreztem, és összeestem. Zuhantam. Visszafele pedig nem volt erőm jönni, és nem is erőltettem. Születésemkor császárral jöttem a világra...már akkor sem akartam a létet túl könnyedén venni."