New Year- New Chance:D

Délután



Az ünnep készülődik átjárni,
Meglepetést, gyönyört okozni.
De érzem, még sokat kell várni,
Míg teljes lélekkel tudok kitárulkozni.

Számban még az ebéd egyszerű íze,
A fáradtság ösztönszerűen rámtör.
A reménykedés érzése,
Bennem, sötét-keskeny utat tör.

Az emléked lágy vonala emel most az égig,
S én éjfélig várni foglak, tudom.
Ha nem jössz, nem gondolom végig,
De belém rejtett valód eldobom.

Ez évben is volt minden, sírás-nevetés,
Talán több keserűség.
De most az a kérdés,
Hogy elhagy-e az irántad táplált félérzés.
Lehunyom a szemem és belém költözik,
A délután nyugtató sóhaja,
Minden szegletben új dolog szövődik,
Szememben egy új nap hajnala.





Minden kedves kicsiny barátomnak Boldogságos Újévet, és minden szépet, semmivel sem rosszabbat, mint az eddigiekben.
Eljön még az én időm is.:D...


Számomra az év egyik legbulisabb, legjobb kis zeneszáma:

Shine

Jól szórakozik a blogversírófilmkommentátorzeneadalékoló mostanság. That's it.




In memoriam tegnap este A38 ship. Have a nice day babes.:D

Az éjjel soha nem érhet véget

Láthatatlan merülök el szerek
Sodró, szerelmes ölelésében.
Álmaim kicserélem újakra,
Melyek félénken igazak.
Kihűlt tested elhagyom.
Ordít bennem a szánalom.
Ha látom magam előtt halovány arcod,
Tudom, leplezetlen lesz kínlódásod,
Csak várd ki mit rejtenek a napok,
Démonoknak magad szeretni hagyod.
Nekem nem futja másra, mint új dolgokra,
Mint régi szeretőkre, ismeretlen harcokra.
Láthatatlan merülök el szerek
Sodró, halálos ölelésében.
Most...résztveszek,
Az újraébredésben.

Christmas 1.day

Most, hogy sikerült magamhoz térni, és hastájéki fájdalmakat észlelni az elfogyasztott édességtől, melyet nem eszem különben meg, most lassan készülődünk egy újévre. Megint.
Kulturális élményeim melyeket megosztásra szánok:
Vicky Christina Barcelona múlt héten megtekintett általam nagyon kedvelt Woody Allen készítette film, nagyon tetszetős. Mesélő mutatja be a szereplőket, és helyzeteket, jó a szereposztás, másnak ki sem adtam volna a csábító férfi szerepét, mint Javier Bardemnek, illetőleg Penelope Cruz valóban nagyon szépséges, és persze Woody öregkori és mások aktuális kedvence Scarlett Johannson, őt mondjuk nem kedvelem különösebben. A cselekmény nem világklasszis a szerelmi háromszög annál inkább, és persze a kívülálló férjezett Vicky, aki ellenállást mutatva sodródik össze Juannal. Festői a táj, kedves kis szórakozás, a megszokott idegnyugtató és szórakoztató Mr. Allennel.
Ugyanúgy, mint az újranézett Jade Skorpió átka, kedvencem oldalán Helen Hunttal, akinek rá kell ébredjek mindig ugyanolyanok az arckifejezései. Szó szerint de javu érzésem volt, mert ugyanazokat a grimaszokat vágta konfliktus helyzetben, melyeket az általam igen kedvelt Lesz ez még így se című eposzban. Hogy lehet ugyanúgy haragudni Jack Nicholsonra és Woody Allenre? Erre kellene kiírni egy pályázatot.

Ajándékul, már akinek vettem, sem szántam mást, mint könyvet, melyek nagyrésze Coelho, és dvd-t vásároltam. Azt mondják az ember mindig úgy vegyen valamit másnak, melynek jómaga is örülne.
Még kicsit vissza a karácsonyi hangulatba, kaptam nagyszüleimtől egy gyönyörű Salvador Dali könyvet.

Elégedett lehetek.

Christmas is here

Elsőként BOLDOG KARÁCSONYT mindenkinek, ki olvassa e blogot és annak is természetesen, aki nem teszi. Teljes az ünnep, mert mindenki megvan egészségben, és együtt, néha kissé szétszórva. A lényege ugyan veszendő e napnak, számomra még mindig az együtt kölcsönös névmást jelenti. Az ajándékozás várhat. Nem vagyok kíváncsi a drága cuccokra, és egyéb dolgokra, amik a sarokban hevernek majd pár hónap múlva. A közösség a lényeg, hiszen ez már régi klisé. Faust. Ez a mai olvasmány. A többit később.
Aloha.

Halott lelkek egy asztalnál ciklus

Az elérhetetlen Hélöise


Akit Hélöise hatalmába kerít,
Az bármikor elsorvadhat a szenvedélyben.
Szemébe nézel, elcsábít, leterít,
De helyet nem kapsz a lelkében.
Ő örökké tart, fénye nem szűnik meg,
Utána majd örök tűz éget.

Ő csak a gyengéknek létezik,
Olyannak, amilyen te vagy én vagyok.
S aki miatta lélegzik,
Abban nehéz magány terhe ragyog.
Ő elérhetetlen, tűzelő gyémánt,
Csak hiszed, kapaszkodsz, aztán megbánt.

Hélöiset meg kellene ölni,
Hogy ne suttogjon az érzékeny fülekbe.
Álmában szenvedélyesen meggyötörni,
Hogy ágya legyen hamvedre.
Mert nincs örök, nincs érzelem, nincs Hélöise,
Akit szeretsz, abban sose bízz!







Pandora szelencéje


Átkot, mit ránk mértél,
Nehéz, nem győzzük viselni.
Az istenek oldalán ellenünk háborút viseltél,
Tűzeső ellen kellett menedéket keresni.

Téged mindenki megajándékozott,
S általad kín lett árnyékunk.
Azóta semmi sem változott.
Örökre szól nyomorult halálunk.

Az égből kaptuk a gyötrelmet,
Fájnak, égetnek a múltbéli sebeink,
Nem arathatunk győzelmet,
Nem fonódnak egybe árva szíveink.

Istennő, oltárodra tesszük ajándékodat,
Csokorba fonjuk a dolgok menetét.
Kérnénk mi vágyakat, álmokat,
De őrízetlenül hagyjuk a magunk szerelmét.

26

Ez az akta lezárva. Megültük, szerettük, mámorban csúsztunk. Én legalábbis agyonhajszoltam magam kissé. Az eredmény ma heverészés és Ken park.
Annyit hallottam már a filmről, hogy most levettem a polcról és kiszedtem a Kulturgyűjteményem díszdobozából. Háááát nem is tudom milyen okosat írhatnék.
Nem jó. Nyomaszt és hajszolja az örök témát, a sokat emlegetett és megélt szexualitást. Valahogyan mindig ide lyukadunk ki. Fiatalság és bolondság. Súlyos témák feszegetése, mint pedofil alkoholista apuka, aki gyűlölve szeretné kissé feminimnek tartott gyermekét, egy másik vonalon a fiú és barátnőjének anyukája pózolnak hűn egymás mellett titokban, és/vagy a beteg fiú, aki megöli a nagyszüleit és igen szereti önmagát, nemkülönben a vallásos özvegy apa, aki rajtakapja ázsiainak félig nemzett gyermekét, amint kikötözi a barátját, amikor is elveszi feleségül, miután mindenkinek ellátta a baját.
Mindenképpen érdekes avagy egyszer megtekinthető és tökéletes arra, hogy zuhanjunk lefelé és valami banális vidámkodásra vágyjunk a történet után. Ja bocsánat a gördeszka elengedhetetlen segédeszköz és öngyilkosság, ami fullaszt az elején.
Ha valaki szeretné megnézni eme sajátos ízelítő után, rajta.


Nálam már 2009 van, mivel 2 naptárat Madonnkásat is kaptam.:D


Inkább olvasok most, talán jobbat tesz velem, most kettőt is Szabó Magda Für Elise-ét, illetve Bartis Attila Nyugalom című művét.

Szép jó éjszakát minden álmos babának és álmatlannak.

Too lost in me

Hirtelen jönnek a félelmetes képek,
Rettegve figyelem hogyan erőszakol meg az idő.
Szétrohadsz ahogyan nézlek,
Szerelemben szokás, de nem leszek teremtő.
Magamra gondolok csak látod,
Nekem már teljesen mindegy.
Ajándékozhatsz magadnak ha vágyod,
Kísérd végig ahogyan a lelkem tönkremegy.

Elbújok, kérlek ne hagyj itt,
Vacogok a melegben.

Birthday

Ismételten születésnapos telefoncsöngös 26.életévébe lépett lettem...telnek az évek kegyetlenül és ráadásul közelebb vagyok a 30hoz. Az a baj. Node nem kellene mindezt tragédiának érezni, pont ezért nem fogok sajnálkozós, sírós verseket idebiggyeszteni, egyenlőre a zene éltessen, és majdan valami avagy valaki más is. Éljenek az átmulatott leendő éccakák a kedveseimmel. Amen. Till death do us apart.


Moloko: Absent minded friends





Madonna : Why is it so hard?

Uninvited

Hívatlan vagy, és későn fogsz jönni.
Hamar, hogy beteljesülést hozz,
Addig várok,
Várok, s lesem ami még örömet okoz.
Látlak magamban, magadban
Ha keresel, nekem örök álom maradsz.
Szerettem valaha, felismertem
Minden tévhitem, hibám,
Az út most végtelen, hiába várnám.

From here

Hová is tartunk innen mindezek után?
Hogyan tudom megtartani , ami jobb tesz?
Remegek a könnyeim láttán,
Ez a viaskodás engem tönkretesz.
Egyedül állok, lecsupaszítva,
Mindig a tartozni valahova érzést szorongatva.

Túl kell lennem a magam marta sebeken,
Mindegy mi jön ezekután.
Fordulnia kell, meg kell élnem,
Suttogva a végtelenbe látván.
Szeretned kellene ott valahol, valakinek.
Elvesztettelek pedig nem is ismerlek.

Gyémántot őrizz kedvesem,
Szárnyalj, mert egyedül csonka vagy.
Az egekbe röpít olykor a félelem,
Mindig mindenhol magad vagy.
Követelem a boldogság szeletem,
Kiadnám magamból minden képzetem.

Hova tartunk innen, mikor el sem indultunk?
Hol marad az ölelés, örökös harcunk?
Szomjazom, és a kút mellett halok meg,
Álmatlanságom éberségedben megremeg.
Megvárlak.
Megismerlek, ha meglátlak...

Music is my love

Hogy ne csak komorak legyünk és legyek, ezzel a muzsikával búcsúztatok mindenkit és mindent, ami nem ad hozzá a napjaimhoz értéket, és örömöt.
A vasárnap esték elég sajátosak, csendesek, készítik a lelkünk egy újabb hét körforgására, minden apró ízre, illatra, kellemesre és kegyetlenre. Búcsúzom sok mindentől a mai este és üdvözlök mindenkit, aki jön avagy jönne majd.:D


One of my loves Foo Fighters Walking after you, csak még nem tudom ki után...hmmm.

Loves me not

.....

Van úgy hogy nem kell semmit írni, vagy mondani, mert csak sok lenne.
ENOUGH IS enough.


Dermesztőek ezek a napok.
Átjár a lét elviselhetetlensége.
Ha ez így megy tovább meghalok,
Kínzó a lelkem szeretetéhsége.

Right now

Készülök a változásra, újjászülethetek.
Letépem elnyűtt, régi hártyaköntösöm,
Újracserélek.
Fényben fürdözöm.

Bizonytalan még a lépés,
Nagy a kisértés.
Egyedül vagyok szüntelen,
Magamhoz hűtlen.

Készülök a számadásra, álmatlan.
Még érzem érintésed minden illatod,
Változatlan.
Elmegyek, kell hagynod.





Eme számmal üdvözlöm a szeretetemben mámorosan kétkedő Jucim.

Aerials

Neverborn

Halva születve



Megszülettem halva,
Sebem kígyómarta,
Vad hajtás,
Minden látomás,
Olyan távoli,
Akár a pillantás,
Ami nem akart kiválasztani.
Megsejtette talán hibámat?
Vagy csak egy lélegzet sodorta el,
Ami látva féktelen vágyamat,
Talán, nem ezen a világon,
Kivetetlen majd újra útra kel.
Addig is urald önmagad,
Ne légy ünneprontó.
Lesz aki majd meghallgat,
S hiszi; Te vagy a megváltó.
Ne röhögd ki naivitását ha szeret,
Ne gondold, hogy nem lesz mit adjon neked.


Hódító körútra indul az éj-
A számadás leleplezi önmagát-
Tegyél meg mindent, élj,
Amíg megleled lelked halálát.
Ha itt vagy már nem lesz visszaút,
Túlteszel magadon.
A maszk az álarc lehullt,
Futhatsz, élhetsz szabadon.
De ne feledd,
Halva születtünk,
Feladatunk a szerelmünk,
Hunyd le a szemed.
Áthidalhatatlan az ellentét.
Ami van az úgysem szép,
Elnyel a köd, a feledés,
A szerelem is csak olyan, mint a gyűlölködés.
Akarod?






A magány kedvencei



Vörösre festi az eget a nap,
Az alkonyat behúzódik helyére.
Hamarosan a sötétség szárnyra kap,
Fekete csókjait dobja a nappal testére.
Árnyékok kergetődznek,
Álmok készülődnek.
A csend megborzad a levegőben,
Sikoltása áthallatszik a felhőkben.
A magány követi amerre halad,
Hisz neki csak az ember marad.

Before it happens

Elkergető


A gyűlöletet a torzság szüli,
Mert halott lelkek táplálják.
Mindenki csak a félelmet kerüli,
Nem tudod fokozni a sebek vágtáját.
Hagyj engem végre békén,
Soha nem fogsz színt erőltetni rám.
Tűnj el mert a végén,
Karjaidban halálod okoznám.

Azt sem tudod milyen szeretni?
Még van kedved nevetni?

Keserű vagyok, mint mindig,
S úgy utálom, ami körülvesz.
Nem találtam rád eddig,
Szívemben halálos patak csörgedez.
Vagyok, aki eddig nem voltam,
Üszkös testű-lelkű beteg.
Az érzést hajszoltam,
Mégsem látok semmi különlegest benned.

Még magad sem látod, engem nem tudnál.
Mondd, jobban égetsz minden fájdalomnál?








Mindent


A csönd elmond nekem mindent,
Titkokat, félelmeseket rejt belém.
Add Uram, hogy ne higgyem a lehetetlent,
A végtelen nyit most felém.
Mert nincs már bennem muzsika,
Pedig anélkül az ember nem igazi,
Itt vagyok csak keserűen, magamra maradva,
Érzem csak, nem akarok itt maradni.


Érzed? Ahogy szorításom egyre hevesebb?
Ahogy ölelésem egyre szorosabb?
Amint sírásom egyre tehetetlenebb?
Ahogy magányom egyre mámorosabb?
Kongok, mint az éhes has,
Félek, rettegek e kettős szerepben.
Te szer, te csak dolgozz, hass,
Hogy kenyérré válj a tenyremben.





A teám kihűlt. Utánozva lelkemet.
Apró pihék játszanak a szélben.
Oly hirtelen minden remény letűnt,
Vak vagyok, mint denevér a fényben.
A sarokban a zongora is porral takaródzik,
A tapéta omlása most mindennapos.
Rá kellett jönnöm, hogy semmi sem változik,
De miért vagyok ennyire bánatos?

Árnyak kopogtatnak az ablakon,
Kérdezik; hová lett ábrándod?
Most én csak azt mondhatom,
Hogy lelkem, nincs itt maradásod...
Eddig úgy őríztelek, mint fényt a sötétség,
Mint álmot, ki már rég aludt.
Hiába lett minden éberség,
Tüzem észrevétlen kialudt.

Gone

Kevéssé érzem magam otthonosan
Melletted, elmúlni készül egy érzelem.
Lassan, óvakodva halványodik szép
Emléked, a fényeket már másnak képzelem.
Ijesztő, ahogyan múlékony minden,
Nincs semmi rendben idebenn.

Új érzések kellenek szikrázóan szépek,
Különben meghalok, félek,
Az éjszaka nem nyugtat,
Létállapotom fojtogat.









I'll be gone before it happens.

Collected

Noshát, mivel tegnap is filmekről volt szó, ma is így lesz ez. Verselni sem lehet mindig, illetve nem is megy..:D
Gyönyörű gyüjteményem szemléltem az imént, mely a következőket tartalmazza azon 439 db filmem közül, melyekre büszke vagyok:
Dűne, Kék bársony, Twin Peaks, Mullholand drive, Lost highway, Straight story, Inland Empire- csakis David Lynch.
Volver, Eleven hús, Rossz nevelés, Asszonyok az idegösszeomlás szélén, Szenvedélyek labirintusában, Beszélj hozzá, Mindent anyámról, Áldott mélységek, A vágy törvénye- by my love Pedro Almadovar.
Az ígéret szép szó, Az élet egy csoda, Macskajaj, Underground, Cigányok ideje, Emlékszel Dolly Bellre?, A Papa szolgálati útra ment, Arizonai álmodozók- drága és mindig vidám Emir Kusturica
Manderlay, Dogwille- Lars von Trier
Amadeus, Valmont, Hair, Ember a holdon, Lolita, Száll a kakkuk fészkére, Larry Flint a provokátor, Goya kisértetei, Ég velünk- Milos Forman ki más.
Dr.Strangelove, Mechanikus narancs, 2001.Ürodüsszeia, Tágra zárt szemek, Ragyogás- Stanley Kubrick.
Vérfagyasztó, Kill Bill 1 és 2, Ponyvaregény, Négy szoba, Desperado, Motel 1 és 2, Jackie Brown, Terrorbolygó, Halálbiztos, Kutyaszorítóban, Tiszta románc, Alkonyadtól Pirkadatig- persze az idióta Quentin Tarantino...
Annie Hall, Manhattan, Belső terek, Matchpoint, Füles, A varázsige:I love you, HollyWoody történet, Jade skorpió átka, Kasszandra álma - Woody Allen hmmm.
Tavasz nyár ősz tél és megint tavasz, Bin Jip- Lopakodó lelkek - Kim ki Duk.


Hát igen rájuk büszke vagyok. Természetesen a gyűjteményem ezen csodás elméktől még nem teljes ezért várom a felajánlásokat. Csodás. Lehet jönni mozizni.
Szép éccakákat!

Shortbus

Az imént sikerült befejeznem a Shortbus nevezetű filmecskét, melyet kulturdíszdobozban sikerült beszerezni, a Nyugalom ( frenetikus), A mély harapás, Taxidermia, Ken park kíséretében. Ezentúl megvettem a Kusturica díszdobozt is wow wow és megint csak wow.
A Shortbus meglepően nyers, naturalisztikusan vállalja a szexualitást, mint olyat, legyen az azonos nemű avagy a megszokott version. Hogyan is jussak a célig valaha átélt és főleg előttem lévő aktusaim végén, illetve hogyan legyek képes szeretni fetish dominaként, és hogyan vetkőzzem le minden frusztrációm, és belső remegésem meleg férfiként, ki boldog párkapcsolatban él... A Shortbus, hajazva Kubrick általam imádott Eyes wide shout-jára, valamiféle külön elszeparált világ, melyben önmagad lehetsz, önfeledten, szexuálisan nyitott létezőként, művészként, ki külön világba csöppen, csupa érdekes, különc emberbe. A hajazás a közös szexuális rituálé melyet Tom Cruise is tapasztal vad álmai folytán, itt viszont ez maga lenne a társadalom külön kis szelete haladóknak, akik mások, a szó nem kisebbségi értelmében csak.

Mindent összevetve elégedetten datáltam, hogy nem rossz pakkot sikerült választani.
Mindenképpen tekintse meg az, aki úgy érzi lehetséges szexuálterapeutaként a soha meg nem élt orgazmusról álmodozni.:D Feltétlen kötelező darab.


Egy kis zene a vasárnapi békés éjszakába, bújjunk összébb, én meg átölelem a kis laptopom...és készülök a számadásra.

Electrical storm.

Sexual revolution

Elvesztem, ahogyan nézlek,
Elveszel, hogyha nem hagyod,
Hogy árnyékos lelkem magának igézzen,
Érintésenként magadat adod.
Lüktető éjjeket hozhatna a keleti szél.
Álmatlanságom neked ajánlva,
Test csak a testől remélhet, beteljesülnél,
Ha lélegzeted nekem zihálna.
Elpusztít engem ez a forróság, árad
A vérem, megfesti arcodat,
Csak nézem a harcodat,
Végem.

ID

ID


Hallod, ahogy sodorja a szél a leveleket?
Az írtozó, értetlen kiáltásokat?
Bírod még a keserű reggeleket?
A halott, vággyal teli pillantásokat?


Eltűntek lelkemből a fény pontjai,
Nem lelem helyem nélküled.
Az éjjeli eső gyönge harmatjai,
Ködös emlékeket állítanak neked.


Mámoros napokat élek.
Segít vagy nem, csinálom.
Úgy teszek, mintha keresnélek,
A kábító szereket imádom.


Éreznem kéne a suttogást magamban,
Mi és ki kell nekem ennyire?
De csak bódító éjszakák vannak hatalmamban,
Büszke lehetnél rideg szemeidre.


Nehéz most a testem, elfáradt.
Olyan, mint aki a háborúból vesztesként tért meg.
Követnem kéne a szívemben megfogant vágyat,
Vagy pusztítsam magam el végleg?









Káin




Megöltelek.
Testvérem voltál, barátom, szerelmem,
Szeretőm, mindenem, teremtőm.
Még mindig szeretlek,
Ez lesz a vesztem, és éltetőm.
Jöveteleddel új világot kaptam,
Ahol féltékenység és keserűség tért nyitott,
Mikor olykor magamra maradtam,
Lelkem szeretett, bensőm átkozott.
Megöltél.
Nincs ezen a földön helyem többé,
Álmaimat senki soha nem fogja ismerni,
Így őrizlek majd örökké,
Görcsösen lényed másokban keresni.




Blind Myself és Kain, zseniális.

Digital digital music

Ez pedig szerintem passzol. Bár ha kissé tömegzene, de nagyon tetszik a hangulat, amit fest, meg hát nem egy mai darab, legalább féléves, és az utazás valóban folytatódik. Egyenlőre legalábbis.

Digital digital

Mostanában szeretek melléd bújni,
Belefúrni arcom minden apró titkodba,
Eleven kis zúgba, álmaidba,
Mostanában szeretek melléd bújni.

Szürke az arcom, fátyolos a szemem,
Fáradt vagyok és te elsimítod
Mindennapjaim keserű küzdelmeit,
Álmatlan éjjelek apró könnycseppjeit.
Hálátlannak lennem nem lehet,
Örülhetek, ha lelkem téged keres meg.
Beléd változom, gyorsul a lélegzet,
Hunyt pilláim rejtekében követlek.

Mostanában szeretek melléd bújni,
Menekülni e világ minden szennyétől,
Távolodni a bizonytalan fényektől.
Örökre megnyugodni.

Live to tell II.

A bohóc



Nevetnek, kacagnak rajtad,
Nevettesd csak őket,
Mondd el minden gúnyodat,
Oszd ki a szerepeket.
Mosolyogsz, és mutatod nekik
Arcodat, ezt már ismerik.
Félrevezeted őket napról-napra,
Úgy tűnik nem nehezedik súly a válladra.


Kiálts, szitkozódj, látod,
Szavadra virulnak,
S te csak azt szánod,
Ki ellentmond bántó tréfáidnak.
De hogy mi van e mosoly mögött,
Túl az üres szavak között,
Ki tudja, ki érti?
Ki az, ki még nevedet félti?

Ugrálj csak, pózoljál,
Hiszen mindennap ezt teszed.
A valóság fölé szálljál,
Olyan könnyen megy neked.
Mi rejtőzik benned mélyen?
Túl a fénytelen dicsőségen?
Ki tudja, ki akarja tudni?
Nehezebb kérdezni, mint megfutamodni.


Mutasd meg nekik szerelmedet,
Győzd meg őket mindenről.
Mert látják a külsődet,
Még nem tudhatnak semmiről.
Hát meg lehet téged érteni?
Tud valaki igazán szeretni?
Keresd meg nekik lelked kapuját.
Csak ők nem találják a kulcsát.


De ha vége az előadásnak,
Más valaki leszel.
Mindenki örül a tapsnak,
Mert szeretik mit teszel.
Ki látja azt a sötét sarkot?
Amely elnyeli a bohócot?
Ki érti egy-egy mosoly mögött mi van?
S minden miért, miért van?!


A titkod a lényed,
Állhatatlan hallgatsz,
Belülről sír beteg, összetört szíved,
Csak magadnak maradsz.
Felteszed a kérdést napjában ezerszer,
Mert te mindenkivel egyezel,
Miért, oh miért vagy ily kegyetlen?
Kacaj mögött elérhetetlen...

First day of december

Fantasztikus, ismételten december hónapba léptünk...Megint szülinap, hullnak el az évek, megint karácsony, megint töprengés, vajon mi legyen újévkor.
Most úgy érzem szerencsés leszek, mert drága Barbom jön haza két ünnep közt és tutira nagyszerűen fog alakulni minden kis ünnep. Éljenek a party animal emberkék, akik mi leszünk, és vállalhatatlanságot fogunk közvetíteni önmagunkra nézve, és másokra.
Más ötletem nem lévén köszöntöm egy kis zeneszámmal e hónapot, a new arrivals kedveseimet, mint Julim, Gabim és Jana Barbot. Várjuk őket nagy szeretettel, és szórakozási tippekkel.

Manson bácsi és a szépséges emberek, melyek körülvesznek.