Ténylegesen kezdődik az új élet. Itt van az előszele. Jövő héten már más minden. Szabályok lesznek, melyek csak néha lesznek felrúgva féktelenséggel. Olykor muszáj lesz, mert nehezen bírom önmagam. Takarítás, selejtezés, csönd, meditáció.
Halhatatlannak érzem olykor magam,
Sérelmek, sebek tengerén evezem.
Végignézem, ahogyan halkul a szavam,
A miérteket nem kérdezem.
Kérhetetlen leszek, átlépek, bántok,
Nem érdekel mostmár semmi sem.
Szépeket magamnak vallok,
Kővé változok minden éjjelen.
2009. január 4., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése