Elvesztem, ahogyan nézlek,
Elveszel, hogyha nem hagyod,
Hogy árnyékos lelkem magának igézzen,
Érintésenként magadat adod.
Lüktető éjjeket hozhatna a keleti szél.
Álmatlanságom neked ajánlva,
Test csak a testől remélhet, beteljesülnél,
Ha lélegzeted nekem zihálna.
Elpusztít engem ez a forróság, árad
A vérem, megfesti arcodat,
Csak nézem a harcodat,
Végem.
2008. december 7., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése