2008. december 26., péntek

Az éjjel soha nem érhet véget

Láthatatlan merülök el szerek
Sodró, szerelmes ölelésében.
Álmaim kicserélem újakra,
Melyek félénken igazak.
Kihűlt tested elhagyom.
Ordít bennem a szánalom.
Ha látom magam előtt halovány arcod,
Tudom, leplezetlen lesz kínlódásod,
Csak várd ki mit rejtenek a napok,
Démonoknak magad szeretni hagyod.
Nekem nem futja másra, mint új dolgokra,
Mint régi szeretőkre, ismeretlen harcokra.
Láthatatlan merülök el szerek
Sodró, halálos ölelésében.
Most...résztveszek,
Az újraébredésben.

Nincsenek megjegyzések: