Hair and poem and Rózom

Siratódal



Nagy komoly szemmel,
Fesztelen bandukolva,
Megyünk együtt, hosszú lépésekkel,
Hullunk a földi pokolba.
S csak ordít a lelkünk;
Szeress, szeress,
Megfogan a vágy bennünk;
Keress, keress!


Kisírt szemekkel,
Lehetetlent álmodva,
Terheljük egymást őrületeinkkel.
Minden értéknek neki támadva,
S csak egy valami kell nekünk;
Szeress, szeress,
Ha senki sincs velünk, mindenki ellenünk;
Fogadj el, szeress!


Gyötrődő lélekkel,
Önmagunkat meghazudtolva,
Kétes képekkel,
Egymásról a végtelenre szállva,
Mert semm sem elég nekünk;
Szeress, szeress,
E nélkül nem teljes az életünk,
Csak magadba temess!







Kedvencem oldies kategória Hair az örök.









Rózsát kaptunk




Ki vagy te?
Ismerős, szerettem, barátom,
Mindenem.
Mosoly mely hol halványan,
Hol kérve keresi párját,
Álmodozó kicsiny teremtmény,
Ki legyőzi a sötét erők átkát.
Mindenki szakíthat szirmaidból,
Így lettél szép egész,
Mégsem mutatsz sokat magadból,
Kicsiny meleg fészekben élsz.

Ki vagy te?
Különleges ritka virág,
Kereső, meg nem álló,
Tudod, nélküled nem teljes a világ.
Néha romboló szándék,
Olykor szárnyaló vágy,
Lelkedben tudod, ajándék,
Örülsz, mindenki fényesnek lát.

Rózsát kaptam, mert vigyáznom kell rá,
Kishercegként nevelhetem.
Bennem így a keserűség változhat mámorrá,
Tudom, óvatosan kell szeretnem.