Nem messze
Birtokolni és nemcsak tartani,
Ezt akarom hallani.
Megakarom váltani,
S összezavarni.
Gyűlölni és nemcsak szeretni,
Aztán mindig szenvedni.
Hamar feledni,
Túl későn könnyezni.
Könnyezve suttogom, mint egy szöveget,
Nem messze valaki engem is szeret.
Ha becsukom a szememet,
Nem messze valaki kiáltja nevemet.
Ordítani és nemcsak suttogni,
Nehéz így álmodni.
Tudom mit kell fájlalni,
Csak nehéz kimondani.
Gyöngy helyett a kavics
Más lettél, és megváltoztál,
Szépnek, jónak nem maradtál.
Ostoba képzelgések,
Vakítják be szennyezett elmédet.
Szívemben az a szikrázó kis gyöngyszem,
Ki valaha volt bánatom és menedékem,
Most csak haszontalan kavics,
Mert megszűnt benne a régi kincs.
Amiért annyira szerettelek,
Miért érdemes volt nekem e keserves élet.
Kicsiny gyöngyszem, apró csillag,
Aranyozd, világítsd be újra utadat.
Mutasd magad a fényben,
Végy részt a gyönyörűségben.
Ne légy gyöngy helyett kavics,
Illúziónak túl hamis.
Álom a felhőkben,
Megbújva a rejtélyben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése