Most
Egy percnyi csend,
Vad, néma szívdobogás.
Feledhetetlent
Nyújt, minden látomás.
Arcod szín ezüst,
Az enyém hamuszürke.
Füst
Mutat utat a szemedbe.
Szeress időkig,
Vagy nevess ki mindenkor.
Kergetődzik
Két szempár, őrületbe sodor.
Vidáman éljünk,
Vihogjunk mindenen.
Cseréljünk
Szerelmet, ha a test képtelen.
Egyre közelebb
Ki vagy te ki ellenkezni mersz?
Álomiitas, vad szülemény!
Mit akarsz azzal, akit szíveden viselsz?
Jaj annak, ha teremtmény.
Távol vagy tőlem, nem látlak sokat,
De azokat a meghitt perceket,
Mit az álmok nyújtanak,
Nem engedem.
Távol vagy most is,
De szemed szúró pillantása szebb,
Még ha kegyetlen is,
Így kerülsz hozzám egyre közelebb...
Ópium
A hatásod alatt vagyok,
Egy nap majd megbocsátok
Neked, ezért...
Egy hanghatás a kedvenc drogos filmemből:
Rekviem egy álomért.
Ha még nem tetted nézd meg.
2008. november 17., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése